Nagy várakozás előzte meg a Kúria nyilvánosságra hozott döntését, állásfoglalását a devizahitellel rendelkező, nehéz helyzetben lévő lakástulajdonosok részéről.
LOÉSZ ÉRDEKVÉDELEM A TAGOK SZÁMÁRA DEVIZAHITELES ÜGYEKBEN
Megismerve a kiadott közleményt a szakmai útmutatás az lehet a nyári hónapokban, hogy minél előbb kerüljön a jogvitás ügy igazságügyi közvetítők elé!
Elvárható magatartás a kölcsönadók részéről a bírósági per kiváltása szakmai mediációval, annak ADR eljárásával.
Társasházi iratok átadása-átvétele okozhat vitát, jöhetnek létre akadályoztatások!
Irodánk közgazdász – jogász-gazdasági mediátor munkatársai minden munkanapon fogadják a devizahiteles jogvitával bíró ügyfeleket!
TÁRSASHÁZ PERES ÜGYEK VITARENDEZÉSE – DEVIZAHITELES ÜZLETI-GAZDASÁGI VITARENDEZÉSEK
“Devizahitelesek – A 2/2014. Polgári jogegységi határozat rendelkezõ része
2. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).
Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.
3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.
E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.
A Kúria az EBH.2013.G.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.
Budapest, 2014. június 16.
A Kúria Sajtótitkársága
Kommentek